Miért tetszik nekem egy illat, ami másnak viszont nem?

A szagok érzékelése, és az, hogy kellemesnek vagy kellemetlennek tartjuk-e őket, különböző tényezők összjátéka, beleértve az egyéni különbségeket, a kulturális hatásokat és a múltbeli tapasztalatokat. Ebben a cikkben bemutatjuk azokat a főbb okokat, amiért ugyanaz a szag az egyik ember számára kellemes, a másik számára pedig kellemetlen lehet. 

Genetika

A genetikai különbségek nagy mértékben befolyásolhatják a szaglásunkat. Mivel mindenki DNS-e egyedi genetikai eltéréseket tartalmaz, ezért már elég korán eldőlhet, hogy kinek mi fog ízleni, vagy éppen mi fogja taszítani. A másik, hogy az egyedi felépítés miatt mindenkinek sajátos lesz az orra és az azon belül található szagreceptorok száma, amelyek specifikusan vannak összehuzalozva az ő agyával. Ezért egyesek érzékenyebben fognak reagálni egy adott illatra, míg más nem fogja olyan intenzíven érzékelni azt. A szagérzékelés tehát alapvetően egyedi minden ember esetén.

Kulturális és környezeti tényezők

A kulturális háttér és a környezeti hatások jelentős szerepet játszanak a szagok érzékelésében. Bizonyos illatokhoz társadalmi normák kötődnek, ilyen lehet a füstölő vagy a szenteltvíz, vagy éppen a sült csülök, a karácsony vagy a frissen esett hó illata. Meghatározza emellett a személyes tapasztalat és a környezeti tényezők elegye is, hogy ki mit talál majd számára kellemes vagy kellemetlen illatnak. Ugyanis, ha egy jellegzetes szaghoz valamilyen szomorú vagy ijesztő élmény társul, lehet az előbbi akármilyen kellemes – agyunk hosszú időre elkódolja egy veszélyt jelző jelként, amit nagyon tudatos munkával lehet csak felülírni. Ugyanígy igaz a metodika a kellemetlen szagra is: lehet, valakinek a erjedt gyümölcs szaga a szép, gyermekkori szüreti élményeket hívja elő, amiket szeretett nagypapájával élt át. Viszont, ha valaki sosem volt szüreten, vagy nem ismeri ezt az illatot, egyáltalán nem biztos, hogy felfigyel rá, vagy az, hogy finomnak fogja találni. 

Személyes tapasztalatok

Az adott szaggal kapcsolatos egyéni tapasztalatok is alakíthatják az ember megítélését. Ha valakinek a múltban pozitív vagy negatív élménye volt egy adott szaggal kapcsolatban, ez az élmény befolyásolhatja vele kapcsolatos jelenlegi érzéseit. Például egy személy kellemesnek találhatja a rózsa illatát, mert egy boldog eseményre emlékezteti, míg egy másik személy negatív asszociációk miatt nem kedveli ugyanezt.

Pszichológiai és fiziológiai tényezők

A hangulat vagy az általános egészségügyi állapot szintén befolyásolhatják a szagok mindenkori érzékelését. Ha az emberek jó hangulatban vannak, hajlamosak pozitívabban értékelni a szagokat, míg a rossz hangulatban lévők érzékenyebbek és kritikusabbak lehetnek. A fizikai állapot változásai pedig a személyen belül hozhatnak változást: nem véletlen, hogy a kismamák, az allergiások vagy azok, akik COVID-osak lettek, megváltozott benyomásról mesélnek a környezetüknek, hiszen az érzékszerveik másként észlelik az illatokat.

Személyes preferenciák

Természetesen, és talán a fenti tényezőket összegezve fontos kiemelni: teljesen normális, hogy ha szereted a benzin szagát, vagy tetszik a hajlakk illata. Mind egyéniségek vagyunk, teljesen jó értelemben, és ezért léteznek preferenciáink, ami nem mindig fog egyezni másokéval. A parfümök is ezt igyekeznek megragadni, hiszen egyesek a virágillatokat, míg mások inkább a földes vagy pézsmás jegyeket kedvelik.

Szóval ne ess kétségbe, ha a környezetedben te vagy az egyetlen, aki egy bizonyos szagot vagy illatot elkerülne vagy éppenséggel egész nap szimatolna. Teljes mértékben rendben van, és mi arra biztatunk, hogy erre az egyediségedre gondolj büszkeséggel, és fordulj magad felé empátiával!