Parfüm 1x1

Parfümtörténet

Az illatok iránti érdeklődés egyidős az emberiség történetével, hiszen már az egészen korai időkben is őseink kellemesnek találták a különféle illatos olajosokat, gyógyító virágfőzeteket. A parfümök dokumentált eredete több, mint 5000 évre datálható, ahol per fumum kifejezésként emlegették, melynek jelentése: füst által, füstön át. Ezekben az időkben az illatokat leggyakrabban vallási szertartásokhoz használták, gyakran füstölőként. Különösen közkedveltek voltak a balzsamok és illatos gyanták is, , míg a civilizáció fejlődésével fel nem fedezték a parfümkészítés mai módját, a növényekből és állati alapanyagokból kinyert illatok alkoholban való feldolgozását. A XXI. század parfümkészítői újra felfedezték az ősi parfümmanufaktúrák egyszerű alkalmazási módjait, ugyanakkor korunk parfümgyártását már nagyban befolyásolják a nemzetközi szabályozások és tiltások, amelyek az allergén alapanyagok felhasználását nem engedélyezi, így a szintetikus parfümalapanyagok térnyerése sosem volt még ennyire elterjedt, min most.

Parfümök hatása
 

Hajlamosak vagyunk az öt érzékszervünk közül a szaglást a legkevésbé fontosnak venni, holott ez a legősibb és a tudattalanukra leginkább ható érzékelésünk. Számos kutatás bizonyította be azt, amelyet minden illatrajongó már sejtett: az illatok által olyan emlékeket vagyunk képesek felidézni, amelyek másképpen nehezen előhívhatók. Olyannyira tudat alatt működnek az illatokkal kapcsolatos asszociációink, hogy nem is vagyunk tudatában annak, melyik illat hogyan hat ránk. Rengeteg illat létezik, gyakorlatilag majdnem mindennek van behatározható illata, amelyet egyre inkább felhasználnak a parfümgyártás során. Épp az illatok sokszínűségéből adódik, hogy mindenkinél más-más illat vált ki hatást, ezért nem csoda, hogy annyi parfüm és illatkreálmány születik évente. Megfigyelhető, hogy az ember életében nagyjából 7-10 évente változnak az illat preferenciák, de nagyjából ugyanazon illatcsaládon belül szoktak újabb és újabb parfümökbe beleszeretni.
 

A parfümök kémiája
 

A parfümgyártók megkülönböztetnek természetes, szintetikus és félszintetikus illatokat. A természetes illatalapanyagokat főként desztillációval nyerik ki növényi alapanyagokból. A félszintetikus illatanyagokat természetes anyagokból nyerik ki, és tovább feldolgozzák, a szintetikus alapanyagok teljes mértékben kémiai eljárással készültek. Tudni kell, ahogy ma már tilos állati eredetű alapanyagokat felhasználni a parfümgyártás során. Nem lehet ma már állati eredetű pézsmához jutni, amelyet a hím pézsmaszarvas mirigyváladékából nyernek ki, továbbá már nem lehet állati eredetű kasztóreumot sem parfümben felhasználni, amelyet a hód nemi mirigyeiből nyernek ki. Ma már ezeket szintetikus alapanyagokkal helyettesítik.

Egy parfümöt nagyjából 40-70 alkotóelemből állítanak össze, de ismerünk olyan parfümöt, amely több száz alapanyagot tartalmaz. Általában csak a főbb és hangsúlyosabb illatjegyeket szokás feltüntetni a parfümösszetevők között.

Egy parfüm töménysége attól függ, hány százalékban tartalmaz illatesszenciát. A ma kapható parfümök legnagyobb része alkoholos alapú, melyben feloldódik az illóolaj, illatesszencia, tartósít és kiválóan hordja fel a bőrre az illatot. Az Eau elnevezés franciául vizet jelent (annak ellenére, hogy nem tartalmaznak vizet, vagy csak nagyon kis arányban), az eau de parfum töménységű illatszer 8-15% koncentrátumot tartalmaz, az eau de toilette  4-8%-ban, míg az eau de cologne (kölnivíz) 1-5%-ban. Ma már egyre elterjedtebb az eau de parfum intense, amely nem töménységében erősebb, mint az eau de parfum, hanem egy-egy alapanyag kap benne nagyobb hangsúlyt. Ugyanígy a most divatos eau fraiche (fresh, friss) illatszerek nem kevesebb illatesszenciát tartalmaznak, hanem a frissebb, könnyedebb illatjegyeket emelik ki benne.
 

Általában a parfümök 30, 50 és 90-100 ml-s változatban kaphatók. Nem érdemes ennél nagyobb kiszerelést forgalmazni, hiszen bár minél nagyobb, annál gazdaságosabb, mégis figyelembe kell venni, hogy a parfümök felbontásuk után (értsd: kivéve a dobozból és rendszeresen fújva) 2-3 évig őrzik meg eredeti illatukat, utána az alkotóelemek szétbomlanak, a parfüm furcsa színűvé és zavaró illatúvá válik.
 

Parfümkategóriák
 

Az úgynevezett illatpiramis és az illatcsaládokba sorolás a XX.század találmánya, mellyel megkönnyítik az illatok kategorizálását. A főbb illatcsaládok a virágos, gyümölcsös, aldehides, ciprusos (chypre), bőrös, orientális (fűszeres), fás, citrusos, vizes és zöld, és ezek számtalan variációja. A parfümök jellegét nem csak az alkotóelemek határozzák meg, hanem azok koncentrációja is. Minden parfüm illékony és kevésbé illékony alapanyagokból épül fel, melynek adagolása a parfümkészítés művészete. A parfüm fejjegye az első benyomás, a bemutatkozás, amikor minden illatjegy megmutatja magát, majd az illékonyabb, jellemzően finoman adagolt vagy citrusos-gyümölcsös jegyek elillannak, nagyjából negyed óra múlva. Ez után teljesedik ki a parfüm szívjegye, amelyben jellemzően a virágos és fűszeres jegyeket érezzük, majd jó pár óra után a bőröm már csak az alapjegyek maradnak, ámbra, pézsma, vanília és a fás jegyek. Ma már a parfümgyártók is megkülönböztetnek nyári és őszi/téli parfümöket. A meleg időjárás, a nedvesebb bőr módosíthatja az illatok befogadását, sokkal kevésbé esik jól viselni egy nehéz, fűszeres illatot nagy hőségben, míg egy nagyon friss, energikus citrusos illat nem igazán tud kibontakozni hűvösebb időben. Gyakran „summer” jelzővel segítik a vásárlókat abban, hogy nyárra frissítő illatokat tudjanak választani, az „intense” verzió pedig az őszi/téli időszak slágere szokott lenni.

Parfümetikett
 

Alapvető kérdés, hogy a parfümöket hogyan használjuk. A parfüm a meleg bőrön tud leginkább kibontakozni, a benne lévő illatesszencia a ruhán nyomot hagyhat. Sokan szeretik hajon is használnia parfümöt, ugyanakkor a benne lévő alkohol száríthatja azt. A pulzuspontokra fújt parfüm (nyak, csukló) a legjobb módja a tartós illatozásnak.

Parfümöknél fokozottan igaz a kevesebb több elve: nem érdemes a pulzuspontokra 2-4 fújásnál többet tenni, mert könnyen fullasztóvá válhat az illatauránk. Ugyanakkor ha ugyanazt azt az illatot viseljük huzamosabb ideje, akkor már nem is érezzük magunkon, hiszen hozzászokott az orrunk, így könnyen túladagolhatjuk azt. Sokan használják az eau de toilette változatot nappalra és esti programra az eau de parfum töménységű illatszereket.

Parfümöt ajándékba kapni mindig felemelő érzés, de csak akkor, ha eltalálják az ízlésünket. Ha nem akarunk melléfogni, akkor nézzünk utána, hogy a szerettünk, akinek szánjuk a parfümöt, milyen illatokat használ és válasszunk ugyanolyan illatcsoportba tartozó illatot vagy éppen a kedvenc illatának egy új változatát.

A parfümgyártók nem javasolják, hogy már kész kompozíciójú parfümöket keverjünk a bőrünkön. Egyrészt nem fog harmonikus hatást kelteni, másrészt az illatpiramis, az illatkompozíció teljesen megbomlik. Léteznek mono –vagy nagyon kis alkotóelemből álló parfümök, amelyeket viszont kifejezetten lehet és ajánlott is rétegezni, de erre mindig felhívja a gyártó a figyelmet.

Ikonikus parfümök, parfüm mérföldkövek
 

Napjaink egyik legrégebbi, ma is kapható és igen népszerű illata a Guerlain Shalimar, a világ első orientális illata, amely éppen 2021-ben lesz 100 éve, hogy megjelent. Dicsősége azóta is töretlen, és bár már nem a régi receptúra alapján készül, mégis az egyik legkeresettebb parfümök közé tartozik.

Szintén parfüm mérföldkőnek számít a Chanel No.5, amely az első aldehides világsiker volt, amely az „elvont virágcsokrok illataként” vonult be a történelembe, a legnagyobb  világsztárok kedvelt illata a mai napig.

A Lancome szépségmárka Tresorillata közel 30 változatot élt meg napjainkig, népszerűsége töretlen, annak ellenére, hogy az 1990-es években debütált.
 

Calvin Klein vezette be a köztudatba az első, elsöprő sikerű uniszex illatot, a CK One-t, amely a 90-es évek grunge stílusához kiválóan passzolt.
 

A fiatal tinilányok illataként aposztrofált Tommy Hilfiger Tommy Girl bűbájosan ártatlan illata ma sem ment ki a divatból, csakúgy, mint az első vizes parfümként megjelenő Davidoff Cool Water amelynek mind a női mind a férfi változata azóta is az eladási toplisták élén található.

A XXI. század az édes illatok korszaka, amelyben jól megfér a tüneményesen bájos Nina Ricci Nina, az elbűvölően kacér Lancome La Vie Est Belle és a hódító vamp Chanel Coco Mademoiselle is.