Tislér Diána - Az illatanyagok, feromonok az egyfajta kommunikáció nem csak esztétikum

Diána természetvédelmi mérnök, aki túravezetésekkel foglalkozik a Fertő-tájon, a Hanságban, Lajta-hegységben és a Bakonyban. Szakvezetett túráit élménydúsaknak és emlékezeteseknek tervezi a résztvevők számára. Emellett egy turisztikai irodát vezet - idegenforgalmi szakemberként - Hegykőn, a Mariska Néni Háza - Turisztikai Információs Pontot. „Túráimon a természet különlegességeit és érdekességeit hangsúlyozom. Professzionális, minőségi távcsővel mutatom be az adott élőlényeket, legyen az egy madár vagy emlős. Természetesen a növényekre is figyelünk; hiszen mi is a természet részei vagyunk.”
 

Diána munkáját belföldön és külföldön is elismerik. A Kowa Sporting Optics japán távcsőgyártó világmárkának évek óta szponzoráltja, 5 év után elismerve munkáját - nagykövete, és az idei évben az új TSN-66 spektívjük piaci bevezetésének reklámarcaként is fellép:
 

Interjúnk során beszélt saját kedvenc illatairól és számos érdekességről, például arról, hogy milyen jelentős információkat hordoznak a szagok, illatok és hogyan szolgálnak minden élőlény számára kommunikációs eszközként. 

Alapvetően tudatos életmódot igyekszik élni, ezért nem fogyaszt például olyat, ami nem helyi termék, így a citrusféléket is mellőzi. Kivétel ez alól a citrusos parfümje, hiszen ő egy rendkívül aktív, „pörgős" ember. Diákként a kedvence egy Dior parfüm volt, de az Elizabeth Arden Green Tea illatának felfedezése óta nincs párja számára. Diána saját szavaival mondja: „Túrán nem, de megbeszéléseken, az irodában vagy különleges alkalmakra használok parfümöt, vagy csak amikor nem megyek ki a természetbe.. Tudjuk, hogy a felhevült szervezetet az ilyen trópusi növények, mint például a narancs vagy citrom, nyugtatják. A kedvenc parfümöm egy citrusos illat. Van néhány másik illat is, amelyet szeretek, de ezeket inkább öblítőkben használom, mivel érzékeny a bőröm és nem akarom szennyezni a vizet. A levendulát különösen kedvelem. Megfigyelésem alapján azok az emberek kedvelik leginkább a levendulát (talán vannak kivételek), akik nagyon aktívak. A kakukkfüvet is szívesen szagolgatom, bár ez inkább a gasztronómia területére tartozik. Az Esterházy-kastély parkjában lévő vad réten néha leheveredem. Ott például a levegőben intenzív kakukkfű illat terjeng. Egy igazi csodakert."

Az illatok nemcsak az állatoknak, hanem számunkra, embereknek is élvezeti értéket rejtenek.

Miért nem használsz túrákra parfümöt?

Túrára semmiképp nem használok parfümöt. Rengeteg illat van a természetben, nem szeretném elnyomni ezeket.

Én mint természetvédelmi mérnök azt javaslom, hogy ne fújjuk be magunkat a túrára. A parfüm plussz információt hordoz a körülötted lévő élőlénynek, és nem érted, miért jön rád annyi légy, szúnyog, bögöly, kullancs. Azt tapasztalom: akkor megy rád a sok szúnyog, méhek és minden egyéb rovar, ha pl. valaki úgy jön el egy túrámra, hogy be van fújva. Esetleg szúnyog védelem gyanánt, konkrét illatanyagot használhatunk. A levendulát, zsályát és citromfüvet, hiszen ezeket nem szeretik a szúnyogok.

A túrákon hogyan tudod megmutatni az illatokat?

Növények tekintetében, ha illatról beszélünk, akkor általában egy virág jut eszünkbe.Pedig minden növénynek van illata, csak van amit nem érzünk!  A túráim része, hogy interaktívan mutatom meg a virágokat, de nem tépem le. Egy cickafarknak elég fanyar illata van vagy a levendula, zsálya ami illatos – ezeknek különleges illatuk van és meg lehet mutatni 1-1 túrán akár a vadonban vagy akár összekötve a Hegykői csipkeháznak a gyógynövényes kertjével is. Beszélek a növények hasznosításáról, a természetben betöltött szerepükről.
A cseresznyevirágzás is gyönyörű, illatos a Feketeváros (németül: Purbach) Ausztriában, azaz a Lajta-hegységben is vezetek túrát, ott a cseresznyevirágzás van porondon kora tavasszal. A törpe nőszirom virágzással összekötve igazán különleges túra. Ez egy vad nőszirom egy kicsit különleges illata van, más mint a termesztetté. Mivel határon átívelően vezetek túrát, és az egyik szlogenem a természet nem ismer határokat, nekem nagyon fontos az is ahogy mondja a német is „Durch alle Sinne" - lefordítva: “Minden érzékelésünkön keresztül..” ismerhetjük meg a természetet.

Ezért minden érzékszervünkön keresztül igyekszem megmutatni a természet értékeit, érdekességeit.

Tehát a látvány, ízlelés és szaglás is fontos, ezért programjaimat igyekszem összekötni az élményt a helyi regionális Vidék Minősége minősítéssel rendelkező termelők termékeinek kóstoltatásával.Ezen túl mesélek az illatokról, mint kommunikációs eszközről. Peter Wohlleben német erdész könyvében (könyveket is szoktam ajánlani a túrákon) is szó esik arról, milyen komoly kutatások vannak arra vonatkozóan, hogy a növények miképpen kommunikálnak egymással. Feromonokon, illatanyagaikon keresztül is, nem csak a gyökérzetükön.

Nyár elején érezhetőek ezek a feromonok leginkább, főleg az éjszakai túrákon, szoktam is mondani a vendégeknek, hogy Szimatoljunk bele a levegőbe!

Az illatanyagok és feromonok egyfajta kommunikációs eszközök nem csak esztétikumként szolgálnak. Napközben mikor nagy a hőség, ilyenkor nyáron akkor pl. a virágok a szinükkel, illatukkal vonzzák a méhecskéket, rovarokat, viszont azok a növények amik nem virágos növények pl. fűfélék, bokrok, ami zöld effektív, - éjszaka tudják leginkább, ezt a kommunikációs csatornát használni. Éjszakai sétán teljesen más illatokkal találkozhatunk, mint napközben, ami rendkívül érdekes. Nem véletlen, hiszen ilyenkor párologtatnak a növények. Szó szerint bizonyíthatóan kommunikálnak egymással. Milyen információt adnak át? Mire gondolok? Feltételezik a tudósok, hogy a történéseket is megosztják egymással. Például: te itt vagy én itt vagyok, tudom hogy itt vagy, volt már beporzás stb.

Konkrét példával élve: a csertölgyek, úgy kommunikálnak, mikor az egyik levelét megtámadja egy rovar akkor, ezt jelzi a társának, a gyökérzetén, sőt feromonokon keresztül. „Vigyázz itt van a cserebogár rágja a levelemet” és egy hormont ad ki. A többi körülöttük lévő fa erre válaszul telepumpálja a levelét cserző anyagokkal. Tehát mit jelent ez? Ez egy védekező mechanizmus! Amikor átszáll a cserebogár a következő, mellette lévő fára akkor, ha beleharap a rovar a fa levélébe, annak rossz íze lesz és nem fogja megenni.
Az állatoknak is van illatuk és szaguk, ugye ők is leadják az információt, hogy párzóképesek, fogamzás képesek vagy sem. Az őzek üzekedés hamarosan kezdődik. A nőstények (suták) leadják a szaganyagot, amit az őzbak követ. Ez egy jellegzetes szag. Ha kimegyünk olyan helyre ahol tudjuk, hogy vannak őzek és találunk körkörösen kitaposott köröket, az nem véletlen. A bak kergeti a sutát, mert mindenképpen pározni akar, mivel érzi a sután az illatanyagokat. Ezt hamarosan láthatjuk is augusztus végén, szeptemberben jellemző.

Szóval nem csak védekező mechanizmus miatt adhatnak információt az élőlények, hanem szexuális tartalommal is. Ezentúl akár álcázás, befolyásolás mely életbenmaradásukat segíti.

Van egy nagyon fajgazdag lepke család, a hangyaboglárkák családja. Egy gyönyörű kék lepkéről van szó. Ugyanúgy fejlődik ki, mint a többi lepke (pete, hernyó, báb), azonban a hernyó selyemszálon leengedi magát a földre az adott partner hangyához. Minden hangyaboglárka fajnak van egy hangya partner fajtársa, ami segít neki. Megérzik ennek a hernyónak a szagát, mikor a bőrén keresztül kiválaszt egy édeskés anyagot, a hangya elviszi őt a hangyabolyba, hogy ezzel táplálja a hangya lárvákat; majd ott bebábozódik. Feltételezések szerint, mert olyan szaga lehet, mint egy hangyalárvának és ezért nem eszik meg.
Nekem olyan feltételezésem van ezzel a történettel kapcsolatban; a fejlődés többi szakaszában is valószínűleg a szaga, vagy azonos a hangyával és ezért nem érzékelik élelemnek vagy pedig büdös. Tehát van egy olyan szaganyaga ami miatt a hangyák őt nem fogyasztják el ezalatt az idő alatt míg ő föl jön a hangyabolyból 1,5 - 2 m mélyről. Egyszerűen végig biztonságban van. Milyen érdekes ez! Az illat, szaganyag mennyi információt tartalmaz! Mennyi védekező mechanizmust és egyebet adhat.

Ha lehet az olvasóknak ráhelyezni ilyet a szívére, akkor én ezzel zárom: Ne szedegessünk le akármit, a virágot semmiképpen! Mivel sajnos afelé tendál/mutat a világ, hogy éheznek a méhek és a méhek a virágokra mennek rá. Sajnos egyre kevesebb ilyesmit ültetünk a saját kertjeinkbe... Javasolnám, hogy virágos, nektárt adó növényeket ültessünk. Ez nekünk illatanyagban és akár haszonban is adhat. Legyen az egy fűszer vagy gyógynövény, élvezeti növény, legyen illatos virág vagy vizuálisan legyen szép. Ha szeretjük a természetet, akkor ezekre is figyeljünk és hagyjuk meg ezeket a növényeket illatozni és lehetőséget adni arra a rovaroknak, hogy abból táplálkozzanak. Nekem meggyőződésem, ha ezeket hagyjuk akkor nagyon sok felfedezni való (nem csak rovarok) kerül a kertünkbe vagy a balkonokhoz. Olyan madárfélék is, amelyek nagyon-nagyon szeretik ezeknek a virágoknak a magját pl. a tengelice, amely a pillangósvirágúakat, bogáncsot nagyon szereti.

Többet szeretnél megtudni Diától? A https://tislerdiana.com/ oldalán fel tudod venni vele a kapcsolatot.